poshad A: 1519 megh poſſadnak (JordK. 19); 1557 Poshat [d-t] [sz.] [szn.] (MSzA. 27: 10); 1616 posvat [d-t] [sz.] (NySz.); 1682/ posadékában [sz.] (NySz.); 1835 Passad (Kassai: Gyökerésző 4: 101); 1846 pushadt [sz.] (NSz.) J: 1 1519 ’megromlik, megrothad; megerjed, megsavanyodik | verfaulen, verrotten; ausgären, sauer werden’ (↑); 2 1557 ? ’〈személy〉 tunyává válik; tétlenkedik | faul, träge werden 〈Person〉; faulenzen’ (↑), 1755 ’ua.’ (NSz.); 3 [ma főleg meg~] 1604 ’〈folyadék〉 állott lesz; bűzhödtté válik | abstehen, schal werden 〈Flüssigkeit〉; stinkig werden’ # (Szenczi Molnár: Dict.) Sz: poshadt 1557 [szn.] (↑)
poshaszt A: 1608 megposhasztya [t-j] (NySz.); 1792 Poſſaſztó, posvaſztó [sz.] (Baróti Szabó: KisdedSz.); 1835 Passaszt (Kassai: Gyökerésző 4: 150); 1855/ posasztott [sz.] (NSz.) J: 1 1608 ’megerjeszt; savanyít | (än)sauern’ (↑); 2 1808 ’poshadttá tesz | faul machen, verfaulen machen’ # (Sándor I.: Toldalék)
Fiktív tőből keletkezett származékszó. | ⌂ A szótő onomatopoetikus eredetű. Azonos a →posvány tövével, és a palatoveláris párhuzamosság alapján a →peshed szócsaládjainak tövével áll összefüggésben. A végződések kezdő-visszaható igeképző, műveltető igeképző. A possad típusú változatok hasonulással keletkeztek.