porta A: 1527 portaya (ÉrdyK. 340) J: 1 1527 ’kapu; ajtó | Tor; Tür’ (↑); 2 1541 ’a török szultán udvara, a (Magas, Fényes) Porta | die (Hohe) Pforte’ (MonÍrók. 3: 73); 3 1593 ’(belső) telek a rajta levő építményekkel | (innere) Liegenschaft (mit den Baulichkeiten); jmds Zuhause 〈wo man Herr im Hause ist〉’ (MNy. 62: 237); 4 1598 ’telekadó | Grundsteuer’ (RMNy. 3/2: 119); 5 1822 ? ’a portástól ellenőrzött bejárat; portásfülke | vom Pförtner bewachter Eingang; Pförtnerloge’ # (Wagner: Phras. Janitor a.), 1871 ’ua.’ (NSz.) Sz: portás 1610 Portas ‹mn› ’házzal és a hozzá tartozó udvarral rendelkező | Haus und Hof besitzend’ (NyK. 79: 294); 1619 ‹fn› ’telkes gazda | Haus und Hof besitzender Bauer’ (uo.); 1664 ’a Török Porta követe | Gesandter zur Hohen Pforte’ (MonÍrók. 8: 275); 1822 portás ’intézmény, üzem stb. kapusa | Pförtner’ (Wagner: Phras. Janitor a.)

Latin jövevényszó. |  ≡  Lat. porta’kapu; ajtó’; (h.) Porta Ottomanica (Fulgida) ’a (Fényes) Magas (Török) Porta’, porta populosa ’birtok, tanya (az emberekkel együtt)’ [indoeurópai eredetű; vö. óind píparti ’átvezet’; av. par- ’átmegy’; stb.].  ≋  Megfelelői: fr. porte, la Porte (Ottomane), la Sublime Porte; ol. porta, Porta (Sublime); stb.: ’ajtó, kapu; a Magas Porta’.  ⌂  A 4. jelentés a portapénz ’telekadó’  (1593: MNy. 62: 237) típusú összetételek alapján jött létre.

☞ TESz.; EWUng.→ deportál, export, fírol, importál, opportunista, part, peronoszpóra, portó, portuláka, portya, pórus, raport, transzport