poronty A: 1570 Poronty[i] (MNy. 10: 187); 1808 porontzal (NSz.); nyj. purunyty (OrmSz.) J: 1 1570 ’fattyú, zabigyerek; kisgyermek | Bänkelkind; kleines Kind’ (↑); 2 1708 ’egyes állatok (madarak, béka) kifejletlen ivadéka | unentwickelter Nachkomme gewisser Tiere 〈Vogel, Frosch usw.〉’ (Pápai Páriz: Dict.); 3 1784 ’inas, szolga | Diener’ (Baróti Szabó: KisdedSz. 66)
Román jövevényszó. | ≡ Rom. prunc, prunci [többes szám] ’csecsemő, kisgyermek; fickó, pasas’ [ismeretlen eredetű]. ⌂ A szóvégi k > t hangváltozáshoz vö. →pamut. A 2., 3. jelentés metafora az 1. jelentés alapján.
☞ Kniezsa: SzlJsz. 921; TESz.; EWUng.