pivó × A: 1560 k. piua (GyöngySzt. 4456.); 1876 pivót (Nyr. 5: 181); nyj. pívó (MTsz.) J: 1 1560 k. ’sör | Bier’ (); 2 1876 ’sörélesztő | Bierhefe’ (Nyr. 5: 12)

Szláv, esetleg nyugati szláv jövevényszó. |  ≡  Óe. szl. pivo ’ital’; szbhv. pivo ’sör’; szln. pivo ’ua.’; szlk. pivo ’ua.’; or. пиво ’ua.’; stb. [< szl. *pi- ’iszik’].  ⌂  Lehetséges, hogy a korábbi és a későbbi változatok különböző nyelvekből való átvételek. A szóvégi a és ó hanghelyettesítés eredményei. A piva változat átadó nyelve nem határozható meg pontosabban. A későbbi változatok Szlavóniából és a Dunántúlról adatolhatók, tehát a szerbhorvátból, esetleg a szlovénból származnak.

TESz.; EWUng. piál, pince, pióka, pityizál