pitvar A: 1300 k. pituaranak (ÓMOlv. 131); 1604 Pitvári [sz.] (Szenczi Molnár: Dict.); 1638 pitarban (MNy. 80: 376); 1669 Pidvarbul (MNy. 80: 376); nyj. pittar, pitvor, pityvarban (ÚMTsz.) J: 1 1300 k. ’előcsarnok; tornác | Vorsaal; breite Diele’ (↑); 2 1601 ’lakóháznak, ma csak régimódi parasztháznak az a középső, konyhaként is használt része, amelybe közvetlenül az udvarról v. a tornácról lehet bejutni | auch als Küche gebrauchter Mittelraum eines Wohnhauses, mit Zugang vom Hof od. vom Flur aus’ (OklSz.); 3 1801 ’〈az anatómiában〉 bevezető nyílás; a szív két felső üregének egyike | Eingangsöffnung in einen Hohlraum 〈Anat〉; Vorhof des Herzens’ (NSz.); 4 1809 ’az a hely, ahova limlomot, hulladékot hánynak | Rumpelkammer’ (NSz.); 5 1812/ ’szabadkőműves-páholy | Freimaurerloge’ (NSz.)

Szláv, valószínűleg óegyházi szláv vagy szerbhorvát  (e.) jövevényszó. |  ≡  Óe. szl. pritvorъ ’oszlopos folyosó, oszlopsor, csarnok’; szb.  (e.) pritvorъ ’ua.’; – blg. притвор ’templom előcsarnoka’; or. притвор ’ua.’; stb. [? < gör.  (bibl.) πραιτώριον ’a római helytartó palotája’ < lat. praetorium ’ua.; fővezéri sátor, főhadiszállás’]. A szláv szó hangalakja népetimológiával keletkezett a szláv *pri (igekötő) + *tvor- ’tesz, csinál, alkot’ hatására.  ⌂  A mássalhangzótorlódás némileg hasonló feloldásához a magyarban vö. →hála, →kór stb. A pitar típusú változatok szó belseji v-jének kieséséhez vö. →körtvély, →kurva stb. Az 1. jelentés eredetileg a palota és a templom előcsarnokára vonatkozhatott. A 2. jelentés metafora az 1. jelentés alapján; a 4., 5. jelentésnek ugyanaz az eredete. A 3. jelentés a lat. vestibulum ’előtér, előszoba, bejárat, udvar’, (tud.) ’egy üreg bevezető nyílása ‹anatómia›’, ill. a lat. atrium ’csarnok, nagy terem’, (tud.) ’a szív felső ürege’ alapján jött létre.  ⊚  A 3. jelentés orvosi szakszóként él; a 2. jelentés többek között még a nyelvjárásokban használatos.  ⌂⇒  A magyarból: szlk. pitvor ’folyosó, falusi ház előtere, pitvar’.

☞ Kniezsa: SzlJsz. 425; NytudÉrt. 41: 118; TESz.; EWUng.