pirít A: 1271 Pyrotha [sz.] [szn.] (Wenzel: ÁÚO. 8: 363); 1349 piruhtolt [sz.] [szn.] (MNy. 10: 326); 1372 u./ meg poroÿtuan [sz.]; meg pyroÿtando [sz.] (JókK. 157, 75); 1416 u./¹ meǵporeituā [sz.] (BécsiK. 245); 1453/ Pyrito [sz.] [szn.] (OklSz.); 1460 pirothoth [sz.] [szn.] (MNy. 10: 326); 1549 Pyretot [sz.] (OklSz.); 1592 piritet [sz.] (NySz.) J: 1 [ma főleg vkire rá~] 1372 u./ ’megszégyenít, korhol, szid | beschämen, schelten’ (↑); 2 1510 k. ’〈ételneműt〉 pirosasra süt | rösten’ # (OklSz. pirított-hús a.); 3 1525 k. ’pirosra változtat, fest | rot färben’ (MNy. 11: 80); 4 1595 ’szárít, aszal | dörren, trocknen 〈trans.〉’ (Ver. 107.) Sz: pirítós 1364 Pyrothos [szn.] (OklSz.); 1761 piritos ‹mn v. fn› ’megpirított kenyérszelet | geröstete Brotscheibe’ (NSz.)

pirul A: 1470 pirulas [sz.] (SermDom. 2: 236); 1493 k. pýrolas [sz.] (FestK. 382) J: 1 1470 ’szégyenkezik, szemérmeskedik | erröten, sich schämen’ # (↑); 2 1493 k. ’pirossá válik, pirosodni kezd | rot werden’ # (↑); 3 1600 k. ’〈ételnemű〉 pirosasra sül | sich bräunen’ # (Radvánszky: Szak. 108); 4 1900 ’szárad | trocknen 〈intrans.〉’ (Nyr. 29: 591)

pír A: 1783 pír (Szily: NyÚSz.) J: ’pirosság | Röte’

A szócsalád igei tagjai, a pirít, pirul fiktív tőből keletkezett származékszavak. |  ⌂  Az onomatopoetikus szótő a →pirong szócsaládjának tövével és a →pirkad, →piros tövével azonos. A végződés műveltető, visszaható igeképző. A pirít 1. jelentése: metonímia.

A pír elvonás eredménye. |  ⌘  A nyelvújítás korában keletkezett a szócsalád igéiből.

A szócsaládhoz még |  ∼  Ugyanebből a tőből: (R.) pirhonyodik ’vörösen világít; vörösödik’  (1513: CzechK. 55). Az irul-pirul ’teljesen elvörösödik’  (1767: NSz.) ikerszó játszi szóalkotással jött létre a pirul-ból.

☞ MNy. 59: 286; TESz. irul-pirul a. is; EWUng.→ perzsel, pirkad, pirók, pirong, piros, pörköl