piperés ∆ A: 1566 pippęres (Heltai: Fab. 123); 1616 piperés (NySz.); 1754 péperéskedik [sz.] (NSz.); 1805 pipërés (NSz.) J: 1 1566 ? ’fűszeres | gewürzt’ (↑); 2 1566 ? ’díszes, felcicomázott | geziert, geputzt’ (↑), 1621 ’ua.’ (Szenczi Molnár: Dict.); 3 1616 ’cikornyás, sallangos 〈beszéd, írás〉 | verschnörkelt 〈Rede, Schrift〉’ (NySz.)

pipere A: 1621 Pipere (Szenczi Molnár: Dict.); 1803 pipörészködik [sz.] (NSz.); 1805 pipëre (NSz.); 1845 piper-munka (NSz.) J: 1 1621 ’fűszer | Gewürz’ (↑); 2 1621 ’díszítés; cicoma, cifraság | (geschmückte) Obstschüssel; Verzierung, Aufputz’ (↑); 3 1784 ’cikornya, sallang 〈beszédben írásban〉 | Schnörkelwerk’ (Baróti Szabó: KisdedSz. 85)

piperkőc A: 1832 piperkőcz (Társalkodó 1832. nov. 10.: 360) J: ’kínos gonddal öltözködő, külsejével nevetséges módon sokat törődő férfi, divatmajom | Modegeck’

A szócsalád alapja, a piperés latin jövevényszó, magyar képzéssel. |  ≡  Vö. lat. piper ’bors’ [< gör. πέπερι ’ua.’]. A végződés -s névszóképző. A származtatás kis nehézsége, hogy a ’fűszeres’ jelentés bizonytalan adatolású.

A pipere elvonás eredménye. |  ⌂  A piperés szóból jött létre.

A piperkőc tudatos szóalkotás eredménye. |  ⌂  A →gömböc, gyerkőc (→gyermek) stb. analógiájára jött létre.

A szócsaládhoz még |  ⚠  A píp (→pípes) szócsaládjával való összefüggés aligha valószínű.

☞ Bárczi: SzófSz.; TESz. pipere a.; Nyr. 103: 71; EWUng.→ biber