pikoló A: 1886 piccolót (NSz.); 1889 pikolót (NSz.) J: ‹fn› 1 1886 ? ’kis adag 〈kávéból, sörből stb.〉 | kleine Portion 〈Kaffee, Bier〉’ (), 1889 ’ua.’ (); 2 1891 ? ’pincérfiú | Kellnerlehrling’ (NSz.), 1892 ’ua.’ (NSz.) | ‹mn› 1891 ’kicsi | klein’ (Füredi: IdSz.)

Olasz jövevényszó, német  (au.) közvetítéssel is. |  ≡  Ol. piccolo ’kicsi; kis adag, porció ‹étel, ital›; gyerek’, (R.) ’lőre, máslás’, (N.) ’szállodai pincér; pincér a kávézóban’; – vö. még ném.  (au.) Pikkolo ’pincértanonc; meghatározott (kis) kávémennyiség; lőre, máslás’. Az olaszban bizonytalan eredetű, esetleg az ol. picca ’vminek a hegyes vége’ szóval van összefüggésben.  ≋  Megfelelői: fr. piccolo ’lőre, máslás’; cseh pikolo ’pincértanonc’; stb.

TESz. pikoló² a.; EWUng. picula, pikula