pikó A: 1883 Picot (pikó) (MagyLex. 13: 602) J: ’csipkeszerű szegély külső szélén egy-egy kiálló fülecske, göb, félkör | Fadenöse, kleine Zacke am Rand von Spitzen’

Francia jövevényszó, esetleg német közvetítéssel is. |  ≡  Fr. picot ’fonalkarika a csipke szélén’; – vö. még ném. Picot ’ua.’. A franciában a fr. pic ’csúcs; csúcs, tető stb.’ szóból ered.  ≋  Megfelelői: ang. picot ’szegélyhurok, pikó’; le. pikoty ’egy fajta tűvel végzett kézimunka’.  ≁  Nem tartozik ide: pikó ’ittas, mámoros; mulatságos, mókás, bohókás’  (1723: NySz.), ez ismeretlen eredetű, és csak némely nyelvjárásban él.

TESz. pikó¹ a., pikó² a.; EWUng. piké