pianó A: 1804 Pianóján (MKurir 1804. szept. 14.: 333); 1836 Piano (NSz.); 1966 pianó (ÉrtSz.) J: ’zongora | Klavier’

pianínó A: 1854 pianino (BpHírlap 1854. márc. 19.: 2094); 1877 pianino (NSz.); 1956 pianínó (NSz.) J: ’álló szekrényű zongora | Pianino’

Nemzetközi szók. |  ≡  Ném. Piano; ang. piano; fr. piano; ol. piano; stb.: ’zongora’; – az olaszból terjedt el [< ol. pianoforte ’(ütőkalapácsos) zongora’] | ném. Pianino; ang. pianino; fr. pianino; ol. pianino; stb.: ’álló szekrényű zongora’; – az olaszból terjedt el [< ol. piano (↑)].  ⇒⌂  A magyarba is az olaszból kerültek át.  ∼  A (R.) pianoforte ’zongora’  (1833: NSz.) közvetlenül az olaszból (↑) ered.

TESz. pianínó a.; EWUng. forsz, pláne