pest A: 1061/ ? Pest [hn.] (Györffy: DHA. I: 173); 1335 Mezpesth [hn.] (SztárOkl. 1: 97); 1401 Mesespesth (OklSz.) J: 1 1061/ ? ’mészégető kemence; kemence | Kalkofen; Ofen’ (↑), 1335 ’ua.’ (↑); 2 1401 ’bánya 〈különösen mészbánya〉 | Grube 〈haupts. Kalkgrube〉’ (↑); 3 1822 ’olvasztókemence, kohó | Schmelzofen; Hochofen’ (Wagner: Phras. Fornax a.); 4 1838 ’kemencezug, sut | Ofenwinkel’ (Tsz.)

Bolgár jövevényszó. |  ≡  Blg. пещ ’kályha, kemence; olvasztókemence, nagyolvasztó, kohó’, (N.) ’tűzrakó hely, tűzhely’ [vö. blg. пека ’süt’]. Vö. még óe. szl. peštь ’kályha, kemence; üreg, barlang, lyuk’; szlk. pec ’kályha, kemence’; or. печь ’ua.’; stb.  ⌂  Néhány régi helynév (mint pl. az első adat) szláv névadáson is alapulhat. A 3. jelentés nyelvújítási termék. A 4. jelentés metonímia az 1. jelentés alapján.  ⊚  A szó főleg a székely nyelvjárásban, ill. a technikai szakszóként él.

☞ MNy. 6: 397; Kniezsa: SzlJsz. 418; TESz.; EWUng.→ pecsenye