periódus A: 1627 periodust (MNy. 89: 511); 1808/ periodokban (NSz.); 1913 periódus (Horváth: HSz.) J: 1 1627 ’hosszú, összetett mondat; szakaszos ismétlődés | zusammengesetzter längerer Satz; regelmäßig wiederkehrende Erscheinung’ (↑); 2 1789/ ’időszakasz; fázis, szakasz | Zeitabschnitt; Phase’ # (NSz.); 3 1854 ’havi tisztulás | Monatsblutung’ (Heckenast: IdSzT.)
periodikus A: 1789/ Periodicus (NSz.); 1803/ periodikus (NSz.); 1949 periódikus (NSz.) J: 1 1789/ ’időszaki 〈kiadvány, folyóirat〉 | periodisch 〈Zeitschrift〉’ (↑); 2 1790/ ’szakaszosan ismétlődő | regelmäßig wiederkehrend’ (NSz.)
Latin jövevényszó. | ≡ Lat. periodus ’fázis, szakasz, fejezet; többszörösen alárendelő mondatszerkezet’ [< gör. περίοδος ’körüljárás, keringés, körforgás; körforgás ‹az időé›; ismétlés; szakasz, periódus ‹mondat felépítése›’ < gör. περί ’körül’ + όδός’út’] | lat. periodicus ’szakaszonkénti, visszatérő; átmeneti, időleges’ [< gör. περιοδικός ’rendszeresen visszatérő’]. ≋ Megfelelői: ném. Periode, periodisch; fr. période, périodique; stb.: ’szakasz, periódus’, ’időszakos’. ⌂ A szóvégi s-hez vö. →ámbitus stb. A régi period változat német vagy francia hatást mutat.