perec A: 1395 k. perech (BesztSzj. 1258.); nyj. përëc (ÚMTsz.) J: 1 1395 k. ’kenyértésztából készült, kettős hurokba v. karikába font, vékony rúd alakú, ropogós sütemény | Art Gebäck, Brezel’ (↑); 2 1519 k. ’kör, karika; koszorú | Kreis, Ring; Kranz’ (DebrK. 55); 3 1551 ’karkötő; karika alakú ékszer | Armband; kreisförmiges Schmuckstück’ (MNy. 67: 493); 4 1643 ’fonalköteg; tekercs | Strähne 〈Garnfaden〉’ (Comenius: Jan. 97); 5 1742 ’kulcscsont | Schlüsselbein’ (NSz.); 6 1773 ’bilincs | Handfessel’ (NySz.); 7 1838 ’fejre helyezett ruhatekercs, járomkoszorú | ringförmig zusammengeflochtenes Handtuch auf dem Kopf, Tragkranz’ (Tsz.) Sz: pereces 1434 Pereches [szn.] (OklSz.)

Német  (feln.) jövevényszó. |  ≡  Ném.  (kfn.) prêze, (R.) bretze, (h. baj.-osztr.) pretz: ’egy fajta sütemény’, – ném. Brezel ’ua.; nyolcas alakú fonás’ [? < lat.  (k.) bracellus ’egy fajta (fonott alakú) sütemény’; végső soron a lat. brachium ’kar’ szóra megy vissza].  ≋  Megfelelői: cseh preclík; le. precel; stb.: ’perec’.  ⌂  A perec alak a szó eleji mássalhangzótorlódás feloldásával keletkezett. A 2–7. jelentés metafora.  ⌂⇒  A magyarból: szbhv. pereca, (Kaj) pèrēc: ’perec’.

☞ TESz. perec¹ a.; EWUng.→ brácsa