pendely × A: 1431 ? Pentel [szn.] (OklSz.); 1458 Pentheles [sz.] (OklSz.); 1508 penthelyes [sz.] (OklSz.); 1563 phendel (MNy. 56: 264); 1585 Pendelye [□] (Cal. 170); 1604 Péndelyes ing [sz.] (Szenczi Molnár: Dict. Cáſtula a.); 1670–1704 Péntölöm (SzDal. 120); 1763 pentej (NSz.); 1786 pendélben (NSz.); 1798 Péntő (MNy. 70: 19); 1805 pëndël (NSz.); 1808 Pintöly (Sándor I.: Toldalék); 1820 pöndöl (NSz.); 1863 Pėndikés [sz.] (Kriza [szerk.] Vadr. 512); nyj. böndöl, pengyel, péntyöl, pöndör-háló (MTsz.) J: 1 1431 ? ’〈ruhadarabot tartó〉 szalag, madzag 〈a korcban v. vállpántként〉 | Band, Schnur 〈als Träger od. im Bandsaum an Kleidungsstücken〉’ (↑), 1458 ’ua.’ (↑); 2 1563 ? ’közvetlenül a testen viselt, hosszú ing 〈női fehérneműként, gyermekruhaként〉; alsószoknya | langes Hemd 〈als Unterkleid von Frauen od. als Kinderkleid〉; Unterrock’ (↑), 1585 ’ua.’ (↑); 3 1912 ’egy fajta kerek vetőháló | Art rundes Wurfnetz’ (NéprÉrt. 13: 33) Sz: pendelyes 1458 ’vállpánttal, korcmadzaggal ellátott ing | mit einem Band, einer Schnur versehen 〈Hemd〉’ (↑); 1771 ’egy fajta alsóruhába, alsószoknyába öltözött | in eine Art Unterhemd, Unterrock gekleidet’ (NSz.)
Német (feln.) jövevényszó. | ≡ Ném. (N.), (R.) bendel ’szalag, pántlika, kötő’ [< ném. (kfn.) bant ’szalag, pántlika; lánc, kötél; kötés, kötelék; stb.’]. Vö. még ném. (szász Sz.) bendelhemd ’egy fajta női ing’. ⌂ A szó eleji p-hez vö. →pánt, →pint stb. A szóvégi e-s változat esetleg egy megszilárdult ragos alak (E/3. személyű -e birtokos személyjel) lehet. A 2. jelentés önállósodás útján és elvonással alakult ki a (R.) pendelyes ing ’egy fajta alsóruházat’ (1604: Szenczi Molnár: Dict. Cáſtula a.) összetételből, amely esetleg tükörfordítás a szepesi szászból (↑). A 3. jelentés ugyancsak önállósodással alakult ki a (N.) pendelyháló ’egy fajta kerek vetőháló’ (MTsz.) összetételből.