pej A: 1270 Feketeupey (Györffy: ÁMTF. 1: 67); 1787 Pelykója [sz.] [állatn.] (NSz.) J: ‹mn› 1270 ’vörösesbarna színű, többnyire fekete sörényű és farkú 〈ló, ritkán más állat〉 | braun 〈Pferd, selten anderes Tier〉’ (↑) | ‹fn› 1794 ’barna ló | braunes Pferd’ (NSz.) Sz: pejkó 1787 ’〈ló tulajdonneveként〉 | 〈als TN〉’ (↑); 1852 ’ló | Pferd’ (NSz.)
Ismeretlen eredetű. | ⌂ A szó különböző összetételekben él, amelynél az előtag mindig a pej egy meghatározott színárnyalatát jelenti; vö. veres pej ’vörösesbarna ‹ló›’ (1488: MNy. 16: 79), ill. fehér pej ’világosbarna ‹ló›’ (1590: Szikszai Fabricius: LatMSzj. 65).
☞ TESz.; EWUng.