pedz A: 1792 peczczette (NSz.), de vö. →pecek, de vö. →pöcköl, de vö. →pécéz; 1819 pedzi (NSz.); 1899 pödzeni [sz.] (NSz.); nyj. pöddz (Bálint: SzegSz.) J: 1 1792 ’eltalál | treffen’ (↑); 2 1801 ’megérint; kezd hatással lenni vkire, vmire | berühren; auf jmdn, etw zu wirken anfangen’ (NSz.); 3 1832 ’〈horog〉 fogja a halat | den Fisch fangen 〈Angel〉’ (NSz.); 4 1835 ’meg-megérint 〈hal a horgot, csalétket〉 | anbeißen 〈an die Angel, an den Anbiß〉’ (Kassai: Gyökerésző 4: 112); 5 1835 ’kezd megérteni, sejteni, a megoldásra rátalálni | kapieren’ # (Kassai: Gyökerésző 4: 112); 6 1860 ’le-lecsap a zsákmányra 〈ragadozó madár a levegőben〉 | einige Male auf die Beute herabstoßen 〈Raubvogel in der Luft〉’ (NSz.); 7 1883 ’〈bajusz, szakáll〉 serked | hervorsprossen 〈Bart〉’ (NSz.); 8 1886 ’penget 〈hangszer húrját〉 | die Saiten schlagen’ (NSz.)
Onomatopoetikus eredetű. | ⌂ Eredetileg a gyengéd érintés hangjának utánzására jött létre. Az onomatopoetikus ige képzőjének és a belőle képzett szó hiánya arra utalnak, hogy a pedz eredeti változata jóval korábbi mint felbukkanása. Nem zárható ki, hogy egy igenévszó igei értékű tagjáról van szó; az esetleges névszói értékű taghoz vö. →pecek. Az ige (esetleg a palatoveláris párhuzamosság alapján) összefüggésben állhat a →piszkál tövével. A pedz alak zöngésedéssel keletkezett. Az 5. jelentéshez vö. →érdekel, →ért stb.
☞ MNy. 24: 91; TESz.; Benkő: FiktI. 57, 99, 115; EWUng.→ biccent, peca, pecek, pécéz, piszkál, pöcköl