patyolat ∆ A: 1515 patyolatot (RMKT. 2: 366); 1575 pattyalatot (NySz.); 1616 potyolat inget (MNy. 89: 511); 1801 Bogyolat (NSz.); 1820 pátyolat (NSz.); nyj. fatyoladba (ÚMTsz.) J: ‹fn› 1 [jelzői értékben is] 1515 ’finom, fehér gyolcs | feines schneeweißes leinwandartiges Gewebe’ (↑); 2 1542/ ’egy fajta fejfedő, különösen turbán | Art Kopfbedeckung, haupts. Turban’ (RMKT. 3: 279); 3 1811 ’fehérség, fehér szín | Weiß, weiße Farbe’ (NSz.) | ‹mn› 1788 ’fehér, hófehér | (schnee)weiß’ (NSz.)

Belső keletkezésű, valószínűleg származékszó egy relatív fiktív tőből. |  ⌂  A relatív tő -l gyakorító képzővel keletkezett. Az abszolút tő a →bonyolít, →bugyolál, ill. a →batyu, →patyókál, →pongyola stb. szócsaládjának tövével függhet össze. A szóvég -at névszóképző. Az eredeti jelentés ’finom fehér lenvászon a fej betakarására’ lehetett, a főnévi 2. jelentés bizonyosan ebből alakult ki metonimikusan.  ∼  Idetartozik: fátyolat ’finom lenvászon’  (1620: TörtTár 1857: 247), szóvegyüléssel keletkezhetett a →fátyol és a patyolat szavakból.  ⚠  Egy, a →fátyol-lal való etimológiai kapcsolat alaktani és hangtani okok miatt kevésbé valószínű.

☞ Kniezsa: SzlJsz. 710; TESz.; EWUng.→ batyu, bonyolít, bugyolál, patyókál, pongyola