pattan A: 1519 k. megh pattan (DebrK. 600); 1615 pattanynyék [~ik □] [n-j] (NySz.); 1781 pattonások [sz.] (NSz.); 1803 patanással [sz.] (NSz.) J: 1 [igekötővel] 1519 k. ’pukkanó hanggal szétnyílik, el-, megreped | platzen, bersten, zerspringen’ # (↑); 2 1544 u. ’dörren; csattan, kattan | krachen; knallen, knacken 〈intrans.〉’ (RMKT. 5: 85); 3 1616 ’〈vhonnan, vhova〉 ugrik, szökken | sprinegen, schnellen’ # (NySz.); 4 [főleg fel~] 1618 ’felfortyan, indulatosan kitör | auffahren, aufbrausen’ # (NySz.); 5 [főleg ki~] 1793/ ’〈gondolat, ötlet stb. vhonnan〉 támad, hirtelen keletkezik | plötzlich entstehen 〈Gedanke, Einfall usw.〉’ (NSz.); 6 [gyakran ki~] 1865 ’〈rügy, bimbó stb.〉 kifakad, kifeslik | aufplatzen, aufspringen 〈Knospe〉’ (NSz.) Sz: pattanás 1544 u. pattanását ’csattanás, robaj | Knall’ (RMKT. 5: 85); 1577 k. ’pörsenés, kelés | Pustel’ (OrvK. 523)

patt A: 1550/ patt (Tinódi: Cronica h4a) J: ’〈durranást, csattanást, pattogást kifejező indulatszóként〉 | 〈Schallw für Krachen, Knallen〉’

pattant A: 1566 pattancz meg [pattant □] (Heltai: Fab. 64) J: 1 [meg~] 1566 ’megfricskáz, megpöcköl 〈orrot〉 | einen Nasenstüber geben’ (↑); 2 1585 ’okozza, hogy vmi pattanjon | knallen lassen’ # (Cal. 332); 3 1597 ’〈fegyvert〉 elsüt, kilő; tüzel, lő | abfeuern 〈Waffe〉; schießen’ (NySz.)

pattog A: 1575 pattogsz (NySz.); 1577 k. pattagoʒo [sz.] (OrvK. 461); 1601 patag (OklSz.) J: 1 1575 ’perlekedik, kiabál | poltern, wettern’ (↑); 2 [gyakran igekötővel] 1577 k. ’szétreped, megreped | (ab)schuppen; zersrpingen, bersten’ (↑); 3 1604 ’csattog, zörög | klappern’ (Szenczi Molnár: Dict.); 4 1708 ’〈tűz, tűzben égő anyag〉 ropog | knistern, prasseln’ # (Pápai Páriz: Dict.); 5 1787 ’gyors egymásutánban pattanó hangot ad | wiederholt knallen’ # (NySz.); 6 1793 ’jól tagolva lüktet 〈tánc, ritmus〉 | schlagen 〈Rhytmus, Tanz usw.〉’ (NSz.); 7 1860 ’ugrál, fickándozik | herumspringen, zappeln’ (NSz.) Sz: pattogzik 1577 k. [sz.] (↑)

pattogat A: 1613 pattogattyák [t-j] (NySz.); nyj. puttogȧt (ÚMTsz.) J: 1 1613 ’〈érveket, frázisokat stb.〉 pufogtat | Argumente verpuffen, Phrasen dreschen’ (↑); 2 1621 ’okozza, hogy vmi pattogjon, csattogtat | knallen lassen’ (Szenczi Molnár: Dict.), 1817 ’〈kukoricát〉 süt, pirít | rösten 〈Mais〉’ (NSz.)

pattint A: 1838 megpatintani [sz.] (Tsz. Megpatintani a.); 1839 pattintá (NSz.); nyj. pattyint (MTsz.) J: 1 1838 ’〈eret〉 vág | öffnen 〈jmdm eine Ader〉, jmdn zur Ader lassen’ (↑); 2 1839 ’okozza, hogy (el)pattanjon; okozza, hogy szökkenjen | knallen lassen, bersten lassen; springen lassen, schnellen lassen’ # (↑); 3 1842 ’csettint, pattanó hangot kelt | schnalzen’ # (NSz.)

Valószínűleg a szócsalád alapja, az igék onomatopoetikus eredetűek. |  ⌂  A szótő a →patél tövével azonos. A szóvégek különféle igeképzők. A pattan 6. jelentéséhez vö. →fakad. A pattan 3. jelentéséhez valamint a pattog 2., 7. jelentéséhez vö. ném. springen ’ugrál, szökdécsel; elreped, elhasad’. A pattint 1. jelentéséhez vö. votj.  (G.) vir potti̮- ’megsebez, vért ont; eret nyit’, tkp. ’vért pattint’.

A patt elvonás. |  ⌂  A patt a szócsalád igéiből lett elvonva.

A szócsaládhoz még |  ∼  Talán ugyanebből a tőből keletkezett folyamatos melléknévi igenévképzővel: 1211/ Pata  [szn.], Pota  [szn.]  (PRT. 10: 507, 511); 1229 Potov  [szn.]  (Wenzel: ÁÚO. 6: 476).

☞ SzegFüz. 1: 221; TESz.; EWUng.→ csetepaté, patél, pattantyú