parfümíroz ∆ A: 1790 parfümirozta (NSz.); 1790/ Parfumírozva [sz.] (NSz.); 1795 meg-párfumirozta (MNy. 35: 179) J: ’illatosít, parfümöt használ | parfümieren’
parfüm A: 1792 Parfumt (MNy. 35: 179); 1825 parfűmöt (MNy. 35: 179); 1835 Parfüm (Kunoss: Gyal.); 1890 páfiut [ɔ: páfint] (NSz.); 1935 parfőn (MNy. 31: 341); 1938 parfőm (Bárczi: FrJsz. 36) J: ’tömény, folyékony illatszer | Parfüm’ #
Német jövevényszó. | ≡ Ném. parfümieren ’parfümmel bepermetez, illatossá tesz’ [< fr. parfumer ’ua.’, ez a lat. fumus ’füst, gőz, pára’ szóra megy vissza] | ném. Parfum, Parfüm ’összeállítás illatanyagokból’ [< fr. parfum ’ua.’]. ≋ Megfelelői: ang. perfume; ol. profumare, profumo; stb.: ’parfümöz, illatosít’, ’parfüm, illatszer’.
☞ Bárczi: FrJsz. 36; TESz. parfüm a.; EWUng.→ fumigál