pardon A: 1704 pardont (MNy. 89: 383); 1875 párdon (NSz.); 1878 pardomot (NSz.); 1890 pardony (NSz.) J: 1 1704 ’kegyelem | Gnade’ (↑); 2 [mondat értékű szóként] 1844 ’bocsánatot kérek, bocsánat! | Verzeihung’ # (NSz.)
Nemzetközi szó. | ≡ Ném. Pardon; ang. pardon; fr. pardon; stb.: ’megkegyelmezés; megbocsátás’. A franciából terjedt el [< fr. pardonner ’megkegyelmez, megbocsát’ (lat. (kés.) perdonare ’(át)ad; elenged, kibocsát; megbocsát’)]. ⇒⌂ A magyarba elsősorban a németből került át. ⌂ A 2. jelentésben bocsánatkérő formulaként használatos.
☞ TESz.; EWUng.→ dátum