parányi A: 1621 parányi (Szenczi Molnár: Dict.); 1700 paránnyi (NySz.); 1795 porányi (NSz.); 1863 pirányi (Kriza [szerk.] Vadr. 64); nyj. përányi (MTsz.) J: ‹mn› 1 1621 ’igen kicsi; igen kevés, csekély | winzig; sehr, wenig’ # (↑); 2 1646 ’pillanatnyi, rövid ideig tartó | augenblicklich, kurz’ (Ballagi A.: RNySz. 454) | ‹fn› 1 1749 ’igen kis dolog; igen kis idő | sehr Weniges 〈Ding, Zeit usw.〉’ (NSz.); 2 1860 ’〈főleg megszólításként〉 szeretett személy, kedves | Liebling, Liebste(r) 〈bes. als Anrede〉’ (NSz.)

parány A: 1718 parányok-is (Ballagi A.: RNySz. 79); 1870 porány (CzF.) J: ‹fn› 1 1718 ’apró darab(ka) | winziges Stückhen’ (↑); 2 1753 ’rövid idő; pillanat | kurze Zeit; Augenblick’ (NSz.); 3 1781 ’nagyon kis mennyiség; oszthatatlan dolog | winzige Menge; Unteilbares’ (NSz.); 4 1800 ’mikróba, baktérium | Mikrobe’ (Márton J.: MNSz.–NMSz.); 5 1848/ ’〈főleg megszólításként〉 szeretett személy, kedves | Liebling, Liebste(r) 〈bes. als Anrede〉’ (NSz.); 6 1972 ’egy fajta töltött ostya | Art Gefüllte Waffel’ (ÉKsz.) | ‹mn› 1763 ’igen kicsiny, parányi | winzig’ (NSz.)

A szócsalád alapja, a parányi belső keletkezésű, valószínűleg származékszó. |  ⌂  Az alapszó a →para¹ ’török váltópénz’ lehet. A szóvég -nyi melléknévképző; vö. fikarcnyi (→fikarc), →szemernyi stb. Az értelmezés amiatt bizonytalan, hogy a parányi a magyarban korábban adatolt mint az alapszava, bár ezt a fajta érmét a török birodalomban már a 17. sz.-ban is használták.

A parány elvonás. |  ⌂  A parány a parányi szóból elvonással keletkezett a nyelvújítás korában.

A szócsaládhoz még |  ⚠  A szócsalád onomatopoetikus magyarázata téves.

☞ MNy. 49: 479; NytudÉrt. 71: 64; TESz.; EWUng.→ para¹