palaj × A: 1264 ? Poley [hn.] (Szentpétery: KritJ. 1: 430); 1571 palainak (TESz.); nyj. pálé (MTsz.) J: 1 1571 ’vizenyős völgy | wäßriges, feuchtes Tal’ (↑); 2 1833 ’(folyó menti) iszapos hely | schlammiger Ort (am Flußufer)’ (↑); 3 1878 ’mocsár | Sumpfland’ (Nyr. 7: 429)
Jövevényszó egy szláv nyelvből, valószínűleg a szerbhorvátból vagy a szlovénból. | ≡ Szbhv. poloj ’alföld, folyópart, ártér’; szln. poloj ’zátony, sekély hely homokpaddal; földnyelv’ [< szláv *po [igekötő] + *lojь ’öntés’]. ⌂ Szóföldrajzi szempontból más szláv nyelv is szóba jöhet, jóllehet erre semmilyen bizonyíték nincs. A változatok hangalakjához vö. →gané, →paraj stb.
☞ AECO. 1: 187; Kniezsa: SzlJsz. 375; TESz.; EWUng.→ léhó, ziliz