palack A: 1395 k. palaſch (BesztSzj. 559.); 1405 k. palaʒk (SchlSzj. 1118.); 1550 palachkostwl (OklSz.); 1551 palack (RMNy. 2/2: 85); 1560 k. palach (GyöngySzt. 1400.); 1585 k. plasska [□] (Gl.); nyj. poloc (MTsz.) J: 1 1395 k. ’hosszú nyakú, üvegből v. más anyagból készült tartály, flaska | Flasche’ # (↑); 2 1784 ’csutora, kulacs | Feldflasche’ (Baróti Szabó: KisdedSz. 91) Sz: palackoz 1844 palaczkozás [sz.] ’egy fajta szerencsejáték | Art Glücksspiel’ (NemzetiU. 1844. jan. 27.: 62); 1901 palaczkozott (NSz.)

Szláv jövevényszó. |  ≡  Szbhv. ploska ’lapos üveg’; szlk.  (N.) plosok ’lapos korsó, kulacs’; ukr.  (N.) плóска ’lapos üveg’; stb. [< ném.  (ófn.) flaska ’palack, üveg’ vagy a gör.  (biz.) φλασκί(ον) ’ua.’]. A szláv szó jelentése a szláv *ploskъ ’lapos’ hatására keletkezett.  ⌂  A magyarba átkerült alak *plosky lehetett, amelynek szóvége a magyarban tővéghangzóként lekopott. A sz > c affrikálódáshoz és a palac változathoz vö. →barack, →tarack².

☞ MNy. 6: 60; Kniezsa: SzlJsz. 374; TESz.; EWUng.→ flaska, termosz