pagát A: 1791 Pagát (NSz.); 1793/ Bagátot (NSz.); 1817 Paquat (NSz.); 1853 pogát (NSz.) J: ’az egyes számú kártya a tarotban; bohóc, bohócfigura a pagáton | Pagat 〈im Tarockspiel〉; Bajazzofigur auf der Pagatkarte’
Német jövevényszó. | ≡ Ném. (au.) Pagat, (baj.-osztr.) bagát, pogát: ’a leggyengébb tarotkártya’ [< ol. (mil.) bagàtt, (vern.) bagat, (R.) bagatto: ’ua.’]. Az olaszban bizonytalan eredetű, esetleg az ol. bagatella ’csekélység, apróság’ szóval van összefüggésben. ≋ Megfelelői: cseh pagát; le. pagat; stb.: ’egyes számú kártya ‹a tarotban›’. ⚠ Az olaszból való közvetlen származtatása kevésbé valószínű.
☞ TESz.; EWUng.→ bagatell