pörsed × A: 1739 pörsedezésből [sz.] (MNy. 37: 130); 1771 persedék [sz.] (Nyr. 32: 93); 1772 pörzsedékit [sz.] (NySz.); 1807 pörsödék [sz.] (NSz.) J: ’〈pattanás, kiütés〉 keletkezik, 〈bőr〉 pattanásos lesz, pörsen | entstehen 〈Wimmerl, Pustel〉; pustulös werden 〈Haut〉’
pörseg × A: 1742 poͤrsegések [sz.] (NSz.); 1784 pörsögni [sz.] (Baróti Szabó: KisdedSz. 68); 1786 persegett [sz.] (MNy. 71: 127); nyj. kipërsëgëtt (MTsz.) J: ’〈pattanás, kiütés〉 keletkezik, 〈bőr〉 pattanásos lesz, pörsen | entstehen 〈Wimerl, Pustel〉; pustulös werden 〈Haut〉’
pörsen A: 1771 pörsenésekis [sz.] (MNy. 60: 375); 1784 perſenni [sz.] (Baróti Szabó: KisdedSz. 68); 1798 pörzsentek (NSz.); 1878 pörzsönistűl [sz.] (NSz.) J: [ma főleg ki~] ’〈pattanás, kiütés〉 keletkezik, 〈bőr〉 pattanásos lesz | entstehen 〈Wimmerl, Pustel〉; pustulös werden 〈Haut〉’
Származékszók egy relatív fiktív tőből. | ⌂ Eredetileg a bőr kiütéstől való kipirosodásának kifejezésére szolgáltak. A relatív tő -s gyakorító képzővel keletkezett, amely a →perzsel szó belseji zs-jével szorosan összefügg. Az abszolút tő a →pörköl igéével azonos. A végződések különféle igeképzők. ∼ A pörs ’pattanás, bőrkiütés’ (1837: NSz.) az igékből keletkezett elvonással. Idetartozik még a pörseg, ill. a pörsen veláris párjaként a porsog ’keletkezik, létrejön ‹pattanás, pörsenés›; pörsen ‹bőr›’ (1616: NySz.) és a porsan ’ua.’ (1872: Nyr. 1: 331).