póráz A: 1406 ? porazfalua [hn.] (MNy. 9: 133); 1554 porazt (OklSz.); 1595 Pooraz (Ver. 120.); 1763 Pórász (NSz.); 1777 porászra (NSz.) J: 1 1554 ’kutya vezetésére használt kötél v. keskeny szíj | Hundeleine’ # (↑); 2 1566 ’kötél, pányva | Seil, Strick’ (Heltai: Fab. 157); 3 1838 ’bocskorszíj | Bundschuhriemen’ (Tsz.)
Déli szláv vagy nyugati szláv jövevényszó. | ≡ Szbhv. povraz ’zsineg, zsinór, kötél; fogantyú, fül, nyél’; szln. povraz ’kötél’; cseh provaz ’ua.; zsineg, madzag’; szlk. povraz ’kötél’; stb. [< szláv *po [igekötő] + *verz- ’(meg)köt’]. Vö. még or. павороз ’madzag v. szíj a dohányzacskó összehúzására’; ukr. повороз ’zsineg, zsinór’. ⌂ A magyar szó bizonyosan a vadászok nyelvének szakszavából honosodott meg.
☞ Kniezsa: SzlJsz. 436; TESz.; EWUng.