pór ∆ A: 1211 ? Pour [szn.] (OklSz.); 1366 Portelek [hn.] (Csánki: TörtFöldr. 1: 483); 1380 k. por (KönSzj. 116.); 1459 Poorzombathya [hn.] (OklSz.); 1566 bór (NySz.) J: 1 1211 ? ’paraszt, földműves | Bauer, Landmann’ (↑), 1380 k. ’ua.’ (↑); 2 [jelzői értékben] 1435 k. ’köznépi, nem nemes (személy) | zum Bauernstand gehörig 〈auch Person〉’ (SoprSzj. 96.) R: pórul 1554 Porul ’aljas módon | auf niederträchtige Weise’ (Tinódi: Cronica N1a); 1604 Pórúl ’paraszti módon | auf bäuerliche Weise’ (Szenczi Molnár: Dict.); 1748 ’kudarcosan, rosszul 〈hsz〉 | übel 〈Adv.〉’ (NySz.)
Német (baj.-osztr.) jövevényszó. | ≡ Ném. (kfn.) bûr, (baj.-osztr.) paur: ’földműves, paraszt’, – ném. Bauer ’falusi, paraszt, földműves’ [< ném. bauen ’beültet, fásít’]. ≋ Megfelelői: holl. boer; szbhv. (N.) pȁor, pȁur; stb.: ’földműves, paraszt’. ⌂ A megszilárdult ragos alakulat ma csupán a pórul jár ’ráfizet, a rövidebbet húzza’ (1748: NSz.) szófordulatban használatos.