pók A: 1261/ ? Pokh, Pook, Pookh [hn.] (MNL (OL) Dl. 210757); 1395 k. pok (BesztSzj. 1115.); 1405 k. poukh (SchlSzj. 1699.); 1792 Pank (Baróti Szabó: KisdedSz.); 1831 Punkháló (TudGyűjt. 7: 79); 1838 Pánk (Tsz.); 1863 Ponk (Kriza: Vadr. 513) J: 1 1261/ ? ’többnyire kerekded testű, négy pár ízelt lábú, zsákmányát gyakran hálóval fogó gerinctelen állat | Spinne (Araneae)’ (↑), 1395 k. ’ua.’ (↑); 2 1585 ’kőrisbogár | spanische Fliege’ (Cal. 159); 3 1604 ’〈különféle rovarok megnevezésére〉 | 〈zur Benennung versch. Insekten〉’ (Szenczi Molnár: Dict. Típula a.); 4 1729 ’ínpók | Flechsengalle’ (MNy. 50: 499); 5 1870 ’〈különféle pókszerű tárgyak megnevezésére〉 | 〈zur Benennung versch. spinnenähnl. Gegenstände〉’ (CzF.); 6 1939 ’alak, pasas | Kerl, Patron’ (Zolnay–Gedényi); 7 1984 ’csomagok rögzítésére szolgáló kampós végű gumikötél’ (Autó-Motor Magazin Ősz: [2])
Szláv jövevényszó. | ≡ Szbhv. pauk ’pók’; szlk. pavúk ’ua.; élősködő ‹ember›’; or. паук ’pók’; stb. [? < szláv *pa (elöljárószó) + *ǫkъ ’kampó, horog’]. Vö. még óe. szl. paǫčina, pajǫčina ’pókháló’. A megnevezés a pókok kampó formájú lába alapján érthető. ⌂ A szó belseji n vagy arra utal, hogy a szó még a 10. sz. vége előtt, vagy pedig egy bolgáros szláv nyelvváltozatból a 12. sz. végéig került a magyarba; vö. →abroncs, →dorong stb. A pók alak a szláv denazalizálódást követően került a magyarba. A jelentések többsége metafora az 1. jelentés alapján. A 4. jelentéshez vö. →ínpók és →béka, →rák stb. A 6. jelentés az argóban és az alacsonyabb szintű köznyelvben élt, mára már elavult. . Ez utóbbi talán már sokkal korábban keletkezett a nyelvjárásokban mint tréfás metafora; vö. pl. haspók ’potrohos, nagy hasú ember, falánk ember’ (1784: Baróti Szabó: KisdedSz. 33); esetleg a korai helynevek (↑) is idetartoznak. Ez a jelentés azonban önállósulással magában az argóban is létrejöhetett a csodapók ’különös viselkedésű és gondolkodású, különc ember’ (1920: Zolnay–Gedényi) összetételből, esetleg a ném. Spinner ’hóbortos, nem komolyan veendő ember’ alapján. Az összetétel korábban ’vásári mutatványos látványosság’ (1900: Zolnay–Gedényi) jelentésben is előfordult: ennek az eredete a pókszerű maszkírozásban és beállításban megjelenő vásári jósokra megy vissza.
☞ MNy. 26: 85; Kniezsa: SzlJsz. 428; TESz.; EWUng.; H.Tóth-Eml. 383→ ínpók