pénz A: 1211 ? Peneze [sz.] [szn.] (PRT. 10: 512); 1229 uothpenez (Wenzel: ÁÚO. 1: 262); 1230 utpiniz (Wenzel: ÁÚO. 1: 271); 1370 Penzes [sz.] [szn.] (OklSz.); 1372 u./ pencʒt (JókK. 80); 1456 k. peʒth (SermDom. 1: 319); 1512 pyznel kyl (KárOkl. 3: 86); 1528 pensbwl (SzékK. 363); nyj. péndz (MTsz.) J: 1 1229 ’általános értékmérőként és csereeszközként használt érme, bankjegy a gazdasági életben | Geld’ # (↑); 2 1372 u./ ’pénzdarab, érme | Geldstück’ (↑); 3 1511/ ’a középkor végi magyar forint századrésze | ungarische Währungseinheit im ausgehenden Mittelalter 〈1/100 Forint〉’ (TörtTár 1903: 416); 4 1784 ’a hal pikkelye | Fischschuppe’ (NSz.) Sz: pénzes 1370 [szn.] (↑) | pénzel 1780 pénzelhet-is (NSz.)

Szláv jövevényszó. |  ≡  Óe. szl. pěnęẓь ’pénzérme’; szbhv.  (R.) pjȅnēz, (N.) penez, pinez ’érme; ‹többes számban› pénz’; szlk. peniaz ’ua.’; or.  (R.) пéнязь ’érme, kis fémpénz’; stb. [< ném.  (ófn.) pfennig ’fillér’, (ószász) penning ’frank ezüstdénár’]. Forrása: lat. pondus ’súly méréshez, teher stb.’.  ⌂  Az átvétel korában a szláv szó belseji ę már denazalizált magánhangzó volt. Ez a magánhangzó a magyar ragozott alakokból kiesett, a pénz alak ennek a folyamatnak a folytatása. A péz, píz változatok későbbi denazalizációval keletkeztek. A 3. jelentés a 2. jelentésre megy vissza. A 4. jelentés metafora a 2. jelentés alapján. – A penyáz ’pénz’  (1724: MKsz. 1987: 233) tájszó egy újabb külön átvétel a szlovákból.

☞ MNy. 5: 172, 21: 57; Kniezsa: SzlJsz. 414; TESz.; EWUng.→ fa-, fehér-, font, hópénz, készpénz, pénz-, ponyva