ott A: 1372 u./ ott (JókK. 11); 1416 u./² ot (MünchK. 9ra); 1847 ottég (NSz.); nyj. utt (ÚMTsz.) J: ’azon a helyen | dort’ #

ottan A: 1372 u./ ottan (JókK. 21); 1515 otan (LevT. 2: 2); 1526 otta (MNy. 37: 204); 1604 Ottanotton (Szenczi Molnár: Dict. Mútito a.); 1659 otanak (MNy. 69: 232); 1778 ottanék (NSz.); 1867 ottanag (CzF.); 1879/ otténg (NSz.); nyj. ottand, ottanik (MTsz.); otten, otting (ÚMTsz.) J: 1 1372 u./ ’azon a helyen | dort’ (↑); 2 1372 u./ ’helyben, azonnal | auf der Stelle, sofort’ (JókK. 4); 3 1550 u./ ’bizony hát | ja, also’ (Thaly: VÉ. 1: 54); 4 1585 ’legalább | wenigstens’ (MNy. 75: 509); 5 1604 ’vagy | oder’ (Szenczi Molnár: Dict.); 6 1611 ’bár | zwar’ (Szenczi Molnár: Dict.) Sz: ottani 1783 ottani (NSz.)

Megszilárdult ragos alakulatok. |  ⌂  A kiindulási alak az ott; az o mutató névmásból keletkezett, amely az →a¹ (→az¹) eredeti változata, -t (> -tt) lokatívuszraggal. Az ottan az ott-ból keletkezett -n lokatívuszraggal; vö. itten (→itt). Egyes változatok g ill. k nyomatékosító elemmel jöttek létre; vö. →azután, →itt stb. Az ottan jelentésfejlődéséhez vö. mihelyt (→mi-), nyomban (→nyom) stb. A 3–6. jelentésben nyomatékosító funkciója van. Ikerszóként: ottan-ottan ’gyakran; itt-ott’  (1531: TelK. 2).  ∼  Más névszóképzővel keletkezett idetartozó határozószavak: ottal (1372 u./ ot al ’ott’  (JókK. 66)); ottant ’ua.’  (1885: NSz.).

☞ Nyr. 55: 32; TESz.; EWUng.→ am-, az¹, holott, légyott, otthon, ottogyol, ugyan-UN UEW. № 656