ország A: 1138/ ? vrſag [szn.] (MNy. 32: 134); 12. sz. vége/ uruʒagbele (HB.); 1211 Vrzac [szn.] (OklSz.); 1359/ orzagwta (OklSz. ország-út a.); 1494 Orzaagh [szn.] (Neumann: Registrum 1600.) J: 1 12. sz. vége/ ’egységes uralom alatt álló nagy terület; e terület népessége | Land, Reich; Bevölkerungeines Landes’ # (↑); 2 1416 u./¹ ’uralom, uralkodás, (kormány)hatalom | Herrschaft, Regierungsgewalt’ (BécsiK. 53); 3 1524 ’országgyűlés; országgyűlési határozat | gesetzgebende Körperschaft; Beschluß derselben’ (MNy. 25: 68) Sz: országol 1372 u./ orᶾſagol ’uralkodik, kormányoz | regieren’ (JókK. 100); 1608 ’járja az országot, utazik, csavarog | herumreisen, fahren’ (NySz.) | országlat 1416 u./¹ oꝛzaglattanac ’uralkodás, uralom, hatalom | Herrschaft’ (BécsiK. 11) | országlatta 1416 u./¹ orzaglaṫṫoc [ɔ: orzaglattoc] ‹hat-i igenév› (BécsiK. 73) | országos 1527 orzagus (ÉrdyK. 396)

Származékszó. |  ⌂  Az uru-ból (amely az →úr eredeti változatából) keletkezett -szág (~ -ság) névszóképzővel; vö. →jószág. Etimológiailag és alaktanilag is azonos az uraság (→úr) szóval; vö. uruszág  (↑) változat. Az ország alak a második nyílt szótagban lezajlott hangzókieséssel keletkezhetett. A jelentések az eredeti 1. jelentésből feljődtek ki. – Hasonló szemlélethez más nyelvekben vö. szbhv. gospodstvo ’ország, birodalom’ < szbhv. gospodin ’úr’; szln.  (R.) gospodstvo ’uralmi terület’ [< szln. gospod ’úr’]; stb.  ⌂⇒  A magyarból: szbhv.  (R.) orsag ’birodalom, ország’.

☞ Nyr. 76: 465; Kovács F.: JogTerm. 13; TESz.; NytudÉrt. 92: 139; Benkő: ÁrpSzöv. 69, 139; EWUng.→ menny-, muszka, ország-, rác, úrUN UEW. № 106; UEW. № 1094