oly A: 12. sz. vége/ vvl (HB.); 1372 u./ oly, olyw (JókK. 59, 12); 1556 wly (LevT. 1: 205); 1575 ollykoron [r.] (NySz.); nyj. ol (MTsz.) J: ‹hsz› 1 12. sz. vége/ ’annyira | so sehr’ (↑); 2 1641 ’körülbelül, mintegy | etwa’ (NySz.) | ‹mut névm› 1372 u./ ’ahhoz, az ismerthez hasonló | solcher’ (JókK. 59) Sz: olyas 1630 ollyast ’ahhoz, az ismerthez hasonló, olyanféle | solcher, solcherart’ (NySz.) R: olykor 1535 k. olÿkor ’néha, alkalmanként | zu solcher Zeit, bei solcher Gelegenheit’ (Zay: Lánd. 40.); 1595 ’néha, némelykor | zuweilen’ (Ver. 102.) | olyik 1778 ’valaki, bárki, akárki, valami, bármi | irgendein’ (NSz.)

olyan A: 1372 u./ olyan (JókK. 52); 1410 k. ollian (MvS.); 1531 ollyom (ÉrsK. 548); 1770 ollan (Kalmár: Prodr. 30); 1863 ojan, Unnyan (Kriza [szerk.] Vadr. 492, 521) J: ‹mut névm› 1372 u./ ’ahhoz, az ismerthez hasonló | solcher’ # (↑) | ‹hsz› 1531 ’úgy, annyira | so, so sehr’ (↑)

olyatán ∆ A: 1372 u./ olyatan (JókK. 96); 1416 u./² oľľatanoke (MünchK. 25ra); 1535 k. ollyathenokra (Zay: Lánd. 30.); 1620–1718 ollyatin (SoprSz. 36: 326); 1753 ollyatény (MNy. 49: 237); 1781 ollatén (MNy. 49: 105) J: 1 1372 u./ ’ahhoz, az ismerthez hasonló, olyanféle | solcher, solcherart’ (JókK. 27); 2 [határozói értékben is] 1372 u./ ’annyira | so sehr’ (JókK. 96)

A szócsalád alapja, az oly megszilárdult ragos alakulat. |  ⌂  Az u ~ o mutató névmásból keletkezett, amely feltehetőleg az →a¹ (→az¹) eredeti változata, -l ablatívuszraggal, itt határozórag funkciójában; vö. →ily, →mely stb. Eredetileg melléknévi jelző mellett álló fok-mértékhatározó lehetett. Jelzős szószerkezetben vált melléknévi névmássá.

Az olyan származékszó. |  ⌂  Az oly-ból keletkezett névmásképzővel; vö. azon (→az¹), ilyen (→ily) stb.

Az olyatán származékszó. |  ⌂  Az olyatán végződése elhomályosult -t helyrag és -n névmásképző. Az olyatén változat á > é elhasonulás eredménye.

☞ MNy. 35: 150; NytudÉrt. 39: 69; TESz.; Bárczi: HBEl. 117; EWUng.→ am-, az¹, -fajta, -féle, ottogyolUN UEW. № 656