oka † A: 1559 okát [?✐] (NyK. 73: 109); 1573 okkáját [?✐] (Kakuk: ÉlOsm. 308); 1792 óka (NSz.) J: 1 1559 ’régi súlymérték | altes Gewichtsmaß’ (↑); 2 1800 ’régi folyadékmérték | altes Flüssigkeitsmaß’ (Márton J.: MNSz.–NMSz.)
Oszmán-török jövevényszó, valószínűleg déli szláv és román közvetítéssel is. | ≡ Oszm. okka, (R.) oka ’régi súlymérték’; – vö. még blg. ока ’ua.’; szbhv. oka ’ua.’, ill. rom. (N.) ocá, óca ’ua.’, a románban ’pohár, serleg ‹űrmértékként›’ is. Az oszmánban az arab ūqīva ’régi súlymérték’ közvetítésével került [< gör. οὐγκία ’ua.’ < lat. uncia’uncia’]. ≋ Megfelelői: szlk. (R.) oka ’két és fél font’; ukr. (R.) óко ’három font; bormérce’; stb. ⌂ Az erdélyi nyelvjárásokba valószínűleg a románból került.
☞ Kniezsa: SzlJsz. 698; TESz.; Kakuk: ÉlOsm. 308; EWUng.→ uncia