ok A: 1138/ ? Okudi [sz.] [szn.] (MNy. 32: 205); 1372 u./ ocual (JókK. 4), de vö. →okos; 1535 akaęrt (Ozorai: Vit. Q3a) J: 1 1372 u./ ’gondosság, elővigyázatosság; okosság | Sorgfalt, Vorsicht; Klugheit’ (↑); 2 1372 u./ ’magyarázat, indok; ürügy | Erklärung, Grund; Vorwand’ (JókK. 119); 3 1416 u./¹ ’alkalom | Gelegenheit’ (BécsiK. 58); 4 1416 u./² ’okirat, okmány | Urkunde, Dokument’ (MünchK. 74vb); 5 [főleg ~ból, (R.) ~ért] 1510 ’cél | Zweck’ # (MargL. 45); 6 1511 ’feltétel | Bedingung’ (OklSz.); 7 1520 ’vmely változás, történés előidézője | Ursache’ # (GyöngySzt. 413.); 8 1533 ’jólét, vminek a java, haszna | Wohl, Nutzen’ (NySz.); 9 1577 ’érv, bizonyíték | Argument, Beweis’ (KolGl.) Sz: okoz 1686 okoztathassunk [sz.] ’vkit hibáztat, okol | jmdm die Schuld geben’ (MHH. 14: 120); 1696 okozót [sz.] ’vmit előidéz | verursachen’ (NySz.) | okol 1750 okold ’okoz | verursachen’ (NSz.); 1782 ’indokol | begründen, motivieren’ (NSz.); 1830 ’hibáztat vkit | jmdm die Schuld geben’ (NSz.) | okozat 1781 Okozat (Szily: NyÚSz.) | okmány 1806 ’oklevél, okirat, dokumentum | Urkunde, Dokument’ (NSz.) | okság 1826 okságnak (NSz.) R: okán 1821 okán (HazKülfTud. 1821. jan. 24.: 54); 1832 okán ’miatt | wegen’ (NSz.)
okik × A: 1416 u./¹ oktattā [sz.] (BécsiK. 191); 1793 okik [▽] (Nyr. 11: 577) J: ’okul, vmiből tanul | sich auf etw verstehen’ Sz: oktat 1416 u./¹ (↑) | okul 1748 okúlnának (NySz.) | okít 1834–1836 okításai [sz.] (MTTÉvk. 3: 149); 1839 [sz.] ’oksági összefüggést fejez ki | Kausalzusammenhang ausdrücken’ (NSz.); 1849 ’oktat, okosít | lehren, instruieren’ (NSz.)
Valószínűleg a szócsalád alapja, az okik ótörök jövevényszó. | ≡ Kāšγ. uq-, (KH.) uq-; ujg. (mod.) uq-; stb.: ’megért, felfog, belát’. Vö. még Kāšγ. uqït-, uqul-, uqtur- ’tudtára ad’, uquš- ’megért’, uquš, uqušlı̈γ ’okosság’; stb. ⌂ A tőváltozatok igei és névszói megfelelői a mongol nyelvekben is megtalálhatóak. Mivel az ige a magyarban csak nyelvjárási szinten élt, adatolása későbbi. Az ok főnév a magyarban keletkezhetett, feltehetőleg az es : →esik, →szar : szarik mintájára. ⌘ Az okik ige okit származéka, valamint az ok egyes származékai nyelvújítási szavak.
☞ MNy. 3: 308; NyK. 49: 230; TESz. okmány a. is; StUASuppl. 1: 143; Ligeti: TörK. 264; EWUng.→ indok, lét-, oklevél, okos, oktondi, okvetetlen