oda A: 1372 u./ oda (JókK. 47); 1525 k. odda (GyöngyK. 51); 1547 ada (LevT. 1: 47); 1630 odá (NySz.) J: 1 1372 u./ ’a beszélőtől távolodó irányba (tér-, idő-, állapotbeli stb. értelemben) | dorthin’ # (↑); 2 1524 ’ott | dort’ (MNy. 25: 68); 3 [ ~ van] 1552 ’〈vége〉 van | 〈es ist〉 hin’ (Heltai: Dial. E3a); 4 1623 ’közösen, együtt | gemeinsam 〈in Adv.〉’ (MNy. 69: 232) Sz: odáz [ma főleg el~] 1789 odázza (NSz.) R: odébb, odább 1720 odébra (NSz.); 1793 odább (NSz.) | odáig 1796 odáig (MHírm. 1796. jan. 19.: 77); 1823 Addáig (NSz.)

Megszilárdult ragos alakulat. |  ⌂  Az oz-ból (amely az →az¹ változata) jött létre -á > -a latívuszraggal; vö. →haza². A hangzóközi d-hez vö. addig (→az¹), eddig (→ez¹), →ide. A latívusz > lokatívusz jelentésváltozáshoz vö. felé (→felől), →ide stb.  ⌘  Az odáz származékszó a nyelvújítás korában keletkezett.

☞ NyK. 53: 20; TESz.; EWUng.→ am-, az¹UN UEW. № 656