nyuszt A: 1229/ Nuz [szn.] (VárReg. 346.); 1308 Nuuz [szn.] (MNy. 11: 424); 1395 k. nuʒ ber (BesztSzj. 1071.); 1515 nwzth (OklSz.); 1516 Nussal, Nwsth suba (Zolnai Gy.: Nyelveml. 205); 1554 nyusztos [?] [sz.] (MNyRét. 454) J: 1 1229/ ? ’a menyétfélék családjába tartozó, hátán sötétbarna, hasán sárgás szőrű, macska nagyságú ragadozó állat; coboly | Edelmarder; Zobel (Martes martes)’ (), 1395 k. ’ua.’ (); 2 1515 ’nyusztprém; cobolyprém | Marderfell; Zobelfell’ ()

Örökség a finnugor, esetleg az uráli korból. |  ≡  Vog.  (T.), (P.) ńoks ’coboly’; osztj.  (V.) ńǒγəs ’ua.’; zürj.  (V.) ńiź ’menyétféle ragadozó’, (Pecs.) ńiź ’coboly’; votj.  (R.) niź, naź ’ua.’; észt nugis ’nyuszt’; – ? jur. noχo, noha ’sarki róka’ [fgr. (? uráli) *ńukśe, esetleg *ńukɜ-śɜ: ’coboly menyétféle ragadozó’].  ≋  Megfelelői: juk. noχšo; tung. ńekē, nekē: ’coboly’.  ⌂  A magyarban az eredeti változat a nyusz lehetett; a szó belseji *kś > m. sz hangváltozáshoz vö. →ősz¹. A szóvégi t-s változat másodlagos keletkezésű; valószínűleg a →nyest analógiájára keletkezett. Az is lehetséges, hgy egy eredeti t kicsinyítő képzős változat származéka (vö. →evet, →menyét stb.), amely azonban a nyuszt alak felbukkanásakor már nem volt eleven. A szó eleji n-es, ill. szó belseji s-es változatok ugyancsak a →nyest ( (N.), (R.) nest) hatásával magyarázhatók.

Szinnyei: NyH.; TESz.; MSzFE.; EWUng.UN UEW. № 645