nyoszolyó × A: 1395 k. noʒolyo (BesztSzj. 73.); 1405 k. nuʒolo (SchlSzj. 256.); 1673 nyoszolyoi (NySz.); 1704 e./ nyoszolók (NySz.); 1863 nagy-nyuszolyó (Kriza [szerk.] Vadr. 459); nyj. nüszürők, nyaszalu, nyiszoró, nyoszoláim, nyuszujáknak (ÚMTsz.) J: ’a menyasszony körül segédkező (asszony, lány) | Brautführerin, Brautjungfer’ – De vö. 1548 Nozolyo azonnak ’a menyasszony körül segédkező asszony | Brautführerin’ (OklSz. nyoszolyó-asszony a.); 1568 nászoló leánt [?✐] ’a menyasszony körül segédkező lány | Brautjungfer’ (LevT. 2: 34)

Valószínűleg az összetételi előtag önállósulásával jött létre. |  ⌂  A nyoszolyóasszony  (↑) és a nyoszolyóleány  (↑) szavakból keletkezett. Az összetétel utótagja: →asszony, ill. →leány. Az összetételi előtag valószínűleg szóhasadással keletkezett a →nyoszolya szóból; a szóvégi hangváltozás azzal magyarázható, hogy a népetimológia a szót folyamatos melléknévi igenévnek érzékelte ( ’a menyasszonyi ágy elkészítésében segédkező ‹személy›’ jelentésben). A magyarázat gyenge pontjai, hogy az összetételek későbbről adatolhatók, mint a nyoszolyó, valamint hogy a nyoszolyó ’menyasszonyi ágy’ jelentése nem adatolható. A változatok többsége a folyamatos melléknévi igenév jegyeit hordozza. – Az összetett szavakból a nyoszolyó eltérő hangalakú változatai is kimutathatók; vö. nyoszlóleány  (1833–1847: Ethn. 78: 576); nyüszőlány ’nyoszolyólány’  (1838–1845: MNyTK. 107: 29); stb. A nyoszolyóasszony és nyoszolyóleány összetételek alapján hasonló összetételek születtek: nyoszolyófánk ’lakodalomra sütött fánk’  (1846: NSz.); nyüszüpogácsa ’apró lakodalmi sütemény’  (1863: Kriza [szerk.] Vadr. 511); stb.

☞ Kniezsa: SzlJsz. 357; MNy. 61: 466; TESz.; EWUng.→ asszony, leány, nyoszolya