nyilallik A: 1533 Nylallas [sz.] (Murm. 942.); 1573 nyilalas [sz.] (NySz.); 1577 k. nÿlallÿk [▽] (OrvK. 12); 1788 Nyilamlás [sz.] (MNy. 5: 286); nyj. nyílalik (Nyatl.); nyilámlyik (ÚMTsz.) J: 1 1533 ’szúró fájdalom hirtelen (ismétlődve) jelentkezik | es sticht 〈Schmerzempfindung〉’ (↑); 2 [-ik nélkül is] 1791 ’nyílsebesen halad; kilőtt nyíl gyanánt halad | sich pfeilschnell fortbewegen; die Wirkung eines abgeschnellten Pfeiles haben’ (NSz.); 3 1836/ ’vkinek a tudatában felvillan, a szívébe hasít | jmdm durch den Kopf fahren, ins Herz schneiden usw. 〈Gedanke, Gefühl〉’ (NSz.)

Származékszó. |  ⌂  A →nyíl szóból keletkezett -l igeképzővel. A szó belseji m-es változatok a csuszamlik (→csúszik), villámlik (→villám) stb. analógiás hatására keletkeztek. Az 1. jelentés a hirtelen fájdalomérzet és a nyíllövés következtében beálló hirtelen, éles fájdalom közti hasonlóságon alapul. Hasonló szemlélethez vö. (N.) szegez (→szeg³), →szúr; ném. Hexenschuß ’lumbágó, derékzsába’; stb. A 2. jelentés metafora az 1. jelentés alapján; a 3. jelentés elvont értelmű.

☞ TESz.; EWUng.→ nyíl