nyikorog [1] A: 1585 Nyikorgok (Cal. 466); 1697 nyikorog (NySz.) J: 1 1585 ’〈disznó〉 röfög; 〈más állat〉 röfögő hangot ad | grunzen 〈Schwein〉; einen grunzenden Laut geben 〈anderes Tier〉’ (↑); 2 1616 ’nyekergő hangon beszél v. énekel | mit knarrender Stimme sprechen od. singen’ (NySz.); 3 1785 ’〈tárgy, alkatrész stb.〉 vmihez súrlódva szaggatott, éles hangot ad; csikorog | knarren; quietschen’ # (NSz.); 4 1830 ’〈hangszer〉 kellemetlen, fülsértő hangon szól | unangenehm, dissonant tönen 〈Musikinstrument〉’ (NSz.)
nyikog × A: 1590 Nikogas [sz.] (Szikszai Fabricius: LatMSzj. 111); 1763 nyikoc (NySz.) J: 1 1590 ’〈állat〉 nyöszörög, nyüszít | wimmern 〈Tier〉’ (↑); 2 1859 ’〈hangszer〉 kellemetlen, fülsértő hangon szól | unangenehm, dissonant tönen 〈Musikinstrument〉’ (NSz.); 3 1867 ’nyekereg, nyikorog | knarren’ (NSz.)
nyikkant × A: 1688 nyikkantott (MNy. 90: 381); 1855 nyikkantana (NSz.) J: 1 1688 ’egyet roppan, reccsen | einen Knack geben’ (↑); 2 1803 ’egyszeri hangot ad, megmukkan | (sich) mucken’ (Baróti Szabó: MVir. 85)
nyikkan A: 1748 nyikkant (NySz.) J: 1 1748 ’felnyög, nyöszörög | aufstöhnen, wimmern’ (↑); 2 [ma főleg meg~] 1748 ’egyszeri hangot ad, megmukkan | (sich) mucken’ (↑); 3 1877 ’egy reccsenést, roppanást hallat, hirtelen csikorog, recseg | einen Knack geben, plötzlich knarren’ (NSz.)
nyikordul A: 1866 megnyikordul (Bolond Miska 1866. márc. 11.: 38); 1912/ nyikordult (NSz.) J: ’röviden megcsikordul, reccsen | kurz knarren’
Onomatopoetikus eredetű szócsalád. | ⌂ A szótő összefüggésben áll a →nyekeg és a →nyí szócsaláddal. A szóvégek különféle igeképzők. Az is lehetséges, hogy a szócsalád tagjai tulajdonképpen a →nyí származékai; ebben az esetben a szó belseji k mozzanatos képző. A tárgyakra, dolgokra vonatkozó jelentések metaforikusak.