nyes A: 1395 Nyese [sz.] [szn.] (OklSz.); 1533 Nyeſoͤ kes [sz.] (Murm. 1959.) J: 1 1395 ? ’fa, növény fölösleges ágát, hajtását levagdossa | stutzen, zurückschneiden 〈Äste, Bäume〉’ # (), 1533 ’ua.’ (); 2 1833 ’〈kapával〉 gaztól megtisztít, sarabol; megkapál 〈szőlőt〉 | reuten; 〈Wein〉 behacken’ (Kassai: Gyökerésző 1: 451); 3 [főleg meg~] 1952 ’〈labdát〉 pörgetve üt v. rúg, hogy nehezebb legyen elfogni v. visszaadni | verkürzen 〈den Ball〉’ (Bánhidi: Sportny. 272) Sz: nyeső 1395 [szn.] () | nyeseget 1648 Nyesegetés [sz.] (NySz.)

Valószínűleg örökség a finnugor korból. |  ≡  Osztj.  (V.) ńeť- ’kitép (szénát, füvet, tollat), kopaszt (madarat); vág, metsz (füvet késsel)’; zürj.  (Ud.) ńeč- ’elszakít (ki)tép’ [fgr. *ńećɜ- vagy *ńečɜ-: ’tép, szakít’].  ⌂  A szó belseji mássalhangzó kialakulásához vö. →hős, ill. →kés. A ’tép(ked), húz(gál)’ > ’vág, metsz’ jelentésfejlődés az osztjákban is végbement. A 3. jelentés a ném. (den Ball) verkürzen ’lerövidíti a labda útját’ mintájára keletkezhetett.

FUF. 2: 235; TESz.; MSzFE.; EWUng. fa-UN UEW. № 617