nyak A: 1304 Feneernak [hn.] (OklSz.); 1319/ Nyakaser [sz.] [hn.] (OklSz.); 1372 u./ nÿakokot (JókK. 140) J: 1 1304 ’a dombnak nyakszerű hajlata, elkeskenyedő része | schmaler Teil eines Hügels’ (↑); 2 1312 ’embernek, állatnak a fejet és a törzset összekötő testrésze | Hals; Nacken’ # (OklSz. nyakas a.); 3 1560 k. ’vmely tárgynak nyakszerűen elkeskenyedő része | Hals eines Gegenstandes’ # (GyöngySzt. 2906.); 4 1560 k. ’ruhadarabnak a nyakrésze, gallérja | Hals eines Kleidungsstückes, Kragen’ # (GyöngySzt. 3788.) Sz: nyakas 1312 ? ’hosszú v. erős nyakú | einen langen od. starken Hals habend’ (↑); 1660 ’ua.’ (NySz.) | nyakú [csak szókapcsolatban] 1341 Bykanyakw [szn.] (OklSz. bika-nyakú a.) | nyakaz 1349 Nakazow [sz.] [szn.] ’lefejez | köpfen’ (OklSz.) | nyakatlan 1447 Nyakathlan [szn.] (OklSz.) | nyakal 1754 nyakolá ’lefejez; nyakon üt | köpfen’ (NSz.); 1845 ’sokat, mohón iszik, eszik | fressen, saufen, schlingen’ (NSz.)

Bizonytalan eredetű, esetleg örökség az uráli korból. |  ≡  Vö. szelk. nukka, nug, nog ’nyak(szirt), tarkó’ [uráli *ńᴕkkɜ ’ua.’].  ⌂  A magyarázat gyenge pontja, hogy a magyarhoz hasonló szó mindössze egyetlen szamojéd nyelvben mutatható ki. A szó belseji *kk > m. k változáshoz vö. →akaszt, →csuk stb. A jelentések metaforikusan, ill. metonimikusan keletkeztek az eredeti 2. jelentés alapján.  ⚠  Ótörök származtatása elsősorban jelentéstani okokból kevésbé valószínű.

☞ Bárczi: SzófSz.; TESz.; Doerfer: TE. 4: 104; Ligeti: TörK. 156; UEW. 328; EWUng.→ nyakas, nyakatekert, nyakleves, nyakló, nyakra-főreUN UEW. № 650

nyakas A: 1312 ? Nakas [szn.] (OklSz.); 1333 ? Nyakas [szn.] (OklSz.); 1550 k. nyakas (KolGl.) J: 1 1312 ? ’makacs | hartrnackig’ # (↑), 1550 k. ’ua.’ (↑); 2 1588 ’erős | stark’ (NySz.)

Jelentéselkülönülés. |  ⌂  A nyakas ’hosszú, erős nyakú’ (→nyak) szóból jött létre. Keletkezésének alapja az a szemlélet lehetett, hogy a feltűnően erős, vastag nyak a nagy testi erőnek s egyben a makacsságnak, a hajthatatlan akaraterőnek is velejárója. Hasonló szemlélethez vö. 1416 u./¹ kèmėn ṅako ’nyakas’  (BécsiK. 102): →kemény + nyakú (→nyak); lat. cervicatus ’nyakas’ < lat. cervix ’nyak, nyak(szirt), tarkó’; ang. stiff-necked ’csökönyös, nyakas’ < ang. stiff ’erős, kemény’ + neck ’nyak(szirt), tarkó’; stb.

☞ TESz.; EWUng.→ nyak