nyék ∆ A: 950 k. νέκη [törzsnév] (ÓMOlv. 8); 1113 Nec [hn.] (Fejérpataky: KKOkl. 58); 1138/ Neku [hn.] (MNy. 32: 57); 1806 nyék (Révai: ElGr. 3: 233) J: 1 950 k. ? ’kerítés, sövény | Zaun, Hecke’ (↑); 2 1231 ? ’erdei kert, erdőben elkerített hely 〈pl. gyümölcsös〉 | umhegte Stelle in einem Wald 〈zB. Obstgarden〉, Hag’ (PRT. 1: 706); 3 1536 ? ’vadaskert | Wildgarten, Wildgehege’ (MNy. 4: 83), 1843 ’ua.’ (MNy. 1: 26)

Örökség, ugor kori tő magyar képzéssel. |  ≡  A tőhöz vö. vog.  (AK.), (Szo.) nēγ- ’(össze)köt, kötöz’; osztj.  (Kr.) newəj- ’összefon, köt (fonalsodrás a szövésnél)’ [ugor *näkɜ- vagy *nekɜ-: ’(össze)köt, kötöz’].  ⌂  A szóvég -k névszóképző; vö. →hajlék, →kerék stb. A feltehetőleg eredeti 1. jelentés és az ugor alaptő kapcsolatához vö. →sövény : →szövevény ’sövénykerítés, karám’ →sző¹. A Nyék törzsnév azzal lehet kapcsolatban, hogy az illető törzs a magyar törzsszövetségben az elővéd szerepét töltötte be, vagy esetleg azzal, hogy sövénykerítés emelésével védekezett a határsértések ellen.

☞ Németh Gy.: HonfKial. 244; MNy. 49: 280; NytudÉrt. 40: 311; TESz.; MSzFE.; Balázs: Deáks. 252; EWUng.UN UEW. № 1815