novella A: 1632/ novellákban (MNy. 84: 251) J: 1 1632/ ’újdonság; újság, hírlap | Neuigkeit 〈auch als etw zum Lesen〉; Zeitung’ (↑); 2 1752 ’kiegészítő törvény | Nachtragsgesetz’ (NSz.); 3 1824 ’(rövid) elbeszélés 〈mint irodalmi műfaj〉 | (kürzere) Erzählung’ # (NSz.)
novellista A: 1787 Novellistáról (NSz.) J: 1 1787 ’újságíró | Zeitungsschreiber’ (↑); 2 1842 ’elbeszélésíró, novellaíró | Novellist’ (NSz.)
novellisztikus A: 1869 novellisztikus (FővL. 1869. júl. 18.: 647); 1881 novellisztikus (NSz.) J: ’novellaszerű | novellistisch’
A szócsalád időrendben legkorábbi tagja, a novella latin jövevényszó. | ≡ Lat. novella (lex, constitutio) ’törvénykiegészítés v. -módosítás’, (k.) novella ’újság, újdonság, hír’; lat. novellus ’friss, új, fiatal’ [< lat. novus ’új’]. ≋ Megfelelői: ném. Novelle ’elbeszélés; kiegészítő törvény’; ol. novella ’elbeszélés; újság, hírlap’; stb. Epikai műfaj megnevezésére elsőként az olaszban használták.
A novellista, novellisztikus nemzetközi szók. | ≡ Vö. ném. Novellist ’elbeszélésíró, novellaíró’; ang. novelist ’regényíró; követ, hírnök’; ol. novellista ’novellista’; stb. | ném. novellistisch ’novellaszerű’; ang. novelistic ’regényszerű’; cseh novelistický ’novellisztikus’; stb. Legkorábbi adatolása az angolból való. ⇒⌂ A magyarba leginkább a németből került, latinosított végződéssel.