nincs A: 1372 u./ nencʒen, nÿncʒen (JókK. 46, 29); 1416 u./¹ ninւ (BécsiK. 8); 1416 u./² inւ, inւèn (MünchK. 28ra, 22va); 1470 nicen (SermDom. 2: 304); 1490 k. nem cen (NyK. 31: 226); 1541 nincek (KazK. 85); nyj. csincs (ÚMTsz.) J: ’nem létezik | jmd/etw ist nicht, etw gibt es nicht’ Sz: nincstelen 1874 nincstelenség [sz.] (Nyr. 7: 520)

Összetett szó. |  ⌂  A →nem² + s ~ ës (→és, →is) szavakból keletkezett, szervetlen összetétellel. Az összetétel olyan mondatokban ment végbe, amelyekben a →nem² állítmányi értékű volt. Az utótag nyomatékosító szerepe elhomályosult, s az összetett szó tagadó igévé vált. Többes számú alakja eredetileg a nincsek  (↑) volt. A nincsen elvonással keletkezett a másodlagos többes számúnincsenek alakból, amely a nincs E/3. személyű alakjából analogikusan jött létre a -nek-re végződő T/3. személyű igék hatására. A (N.) csincs  (↑) változat hasonulás eredménye.

☞ MNy. 16: 72; Berrár: TörtMondt. 69; TESz.; NyK. 81: 239; EWUng.→ és, is, nem²