neki A: 12. sz. vége/ nekı (HB.); 13. sz. eleje/ nekunc (KT.); 1416 u./¹ mv̇nèko̗nc (BécsiK. 102); 1456 k. nekwkh (SermDom. 2: 208); 1470 Wnek (SermDom. 2: 227); 1486 k. nekÿee (MNy. 21: 115); 1525/ nékiek (TörtTár 1908: 79); 1541 nikik (Sylvester: ÚT. 2: 90a); 1550 k. nekew (LevT. 2: 22); nyj. nëki (MTsz.) J: 1 12. sz. vége/ ’vkinek a számára, részére | ihm’ # (↑); 2 13. sz. eleje/ ’az ő ... vmije, övé 〈birtokos jelző〉 | sein 〈als poss. Attr.〉’ (↑); 3 1490 k. ’vki, vmi felé irányulva | gegen, an’ # (NagyvGl. 286.); 4 1814 ’vkinek a helyében | an seiner Stelle’ (NSz.)
Megszilárdult ragos alakulat. | ⌂ Az önálló szóként nem adatolt ősmagyar kori nek ’vmi, vki felé irányulva’ E/3. személyű -i birtokos személyjellel ellátott alakja (amely az -e birtokos személyjel alakváltozata); vö. →vele. Emellett a neki alak mellett létrejött egy külön paradigmasor egyéb birtokos személyjelekkel (-m, -d stb.). – A nek határozószó szintén megszilárdult ragos alakulat; alapszava valószínűleg örökség az uráli korból, vö. vog. (T.) -nǟ, -nā [latívuszrag], -nǟl, -nāl [ablatívusz-elatívuszrag], -nǟt, -nāt [komitatívuszrag]; osztj. (O.) -nȧ [latívusz-illatívuszrag], (V.) -nät, -nat [komitatívuszrag]; zürj. (V.) naja, naje̮ ’ők’; cser. (KH.) minə ’ez, ő’; md. (E.) ńe, ńeť, (M.) ńä, ńat ’ez’; finn nämä ’ua.’, näin ’így, úgy’, ne ’az, amaz’, niin ’így, úgy’; ? lp. (norv.) nā, nāvt ’így, ilyen módon’; – jur. ńān ’hozzám’; jen. ne, nie ’felé, irányába’; ? szelk. na ’az, amaz’ [uráli *nä ’ez’]. ⌂ A nek végződése: -k latívuszrag (< fgr. *kk); a -k latívuszrag zöngés változatához vö. →míg. Ebből a határozószóból az ősmagyarban szintén egy névutó keletkezett, de ez a funkció nem adatolható. Ez a névutó valószínűleg még az ősmagyarban határozóraggá fejlődött: [1200 k.] „dux Arpad dedit terras multas … Edunec et Edumernec ’Árpád vezér sok földet ajándékozott Édnek és Edumérnek’ (An. 17.). – A neki-ből és a létigéből alkotott szószerkezet jelentése ’neki van’; vö. 13. sz. eleje nekunc ... ley̆eſſen (KT.). ⚠ A →né-, →nem² szavakkal való összefüggése kevésbé valószínű.
☞ MNy. 65: 417; TESz.; Benkő: ÁrpSzöv. 147, 226; UEW. 300; EWUng.→ nekidurál, nekiveselkedikUN UEW. № 588