nap² × A: 1395 k. nap (BesztSzj. 19.) J: ’anyós | Schwiegermutter’

napa × A: 1416 u./¹ napanac (BécsiK. 5); 1575/ Nápa (Assz. E3b) J: ’anyós | Schwiegermutter’

A szócsalád alapja, a nap² valószínűleg örökség az uráli korból. |  ≡  Vog.  (Szo.) ɔ̄nip ’anyós’; osztj.  (Trj.) ŏntəp ’ua.’; finn anoppi ’ua.’; lp.  (norv.) vuone ’ua.’; – ? jur. ŋinab ’a feleség apja, a feleség bátyja’; ? kam. əmbi, əmbə ’após, mostohaapa’; stb. [fgr. ? uráli *anɜ(-ppɜ) ’anyós’].  ⌂  A *-ppɜ (> m. p) névszóképző már az uráli korban a szótőhöz kapcsolódhatott. Az ősmagyarban egy szó eleji a is tapadt hozzá; abból keletkezhetett téves tagolással a nap alak, azáltal, hogy a szó eleji a-t mutató névmásként fogták fel. A toldalék nélküli nap alakváltozat már korán elavult, a birtokos személyjellel ellátott mapam, napad stb. (1508 Napamwal: (OklSz. ip a.); 1416 u./ napadnac: (BécsiK. 4)) alakok azonban nyelvjárási szinten ma is élnek.

A napa származékszó. |  ⌂  A napa a nap-ból keletkezett vagy kicsinyítő képzővel vagy E/3. személyű birtokos személyjellel; vö. →apa, ipa (→ip) stb.

☞ Szinnyei: NyH.; SKES.; TESz. napa a.; EWUng.; MSzFE. napa a.→ anyaUN UEW. № 14