nap¹ A: 12. sz. vége/ nopun (HB.); 1372 u./ napual [r.] (JókK. 7); 1560 k. napp (GyöngySzt. 1477.); 1820 Nápló [? ɔ:  Napló] (NSz.); nyj. mináp (MTsz.) J: ‹fn› 1 12. sz. vége/ ’24 órás időszak | Tag’ # (↑); 2 1372 u./ ’a 24 órás időszak napfényes, világos része | heller Tag’ # (JókK. 7); 3 1372 u./ ’vmely bolygórendszer fényt sugárzó központi égiteste; a mi bolygórendszerünk központi égiteste | Sonne’ # (JókK. 49); 4 1560 k. ’napsütés; napsütéses hely | Sonnenschein; besonnte Stelle’ # (GyöngySzt. 1756.) | ‹hsz› [főleg összetételi utótagként] 1519 ’vmely napon | an (einem, jedem usw.) Tag’ # (JordK. 371) Sz: napi 1372 u. napÿ (JókK. 26) | napság 1416 u./¹ napſagtol ’24 órás időszak | Tag’ (BécsiK. 173) | napos 1449 Napos [szn.] (MNy. 6: 181); 1770/ ? napos ’napsütéses | sonnig’ (NSz.); 1831 ’ua.’ (ItK. 4: 478); 1787 napos ’a nap időegységgel összefüggő | -tägig’ (NSz.); 1875 ’napi bérért dolgozó személy | Tagendienst habende Person’ (NSz.) | napoz 1557 megh naposztak ’vminek a napját meghatározza, elhalasztja, írásban feltünteti | den Tag von etw bestimmen, verschieben anmerken’ (MNy. 5: 224) | napol [ma el~] 1585 naplok ’halaszt, halogat | vertagen, stunden’ (Cal. 226) | nappalodik 1784 nappalodni [sz.] (Baróti Szabó: KisdedSz. 60) | napló 1791 napló (Görög–Kerekes: HadiT. 5: 639); 1807 ’vkit érintő események (naponkénti) feljegyzéséből keletkező, bizalmas írásmű | Tagebuch’ (Szily: NyÚSz.) | napozik 1847 napzani [sz.] ’napon sütkérezik | sich sonnen’ (NSz.) R: nappal 1372 u./ nappual ’a reggeltől estig tartó 24 órás időszak | am Tage’ (JókK. 41); 1519 ’a 24 órás időszak napfényes, világos része | der helle Tag’ (JordK. 5) | napjában 1416 u./¹ napiabā ’egy napon belül | in einem Tag’ (BécsiK. 146) | naponként 1416 u./³ naponkend (AporK. 67) | naponta 1832 naponta (Jelenkor 1832. febr. 22.: 116); 1838 Naponta ’nappal | am Tage’ (Tzs.); 1844 ’mindennapi, mindennapos; minden nap | alltäglich; jeden Tag’ (NSz.)

Ismeretlen eredetű. |  ⌂  A főnévi jelentések az eredeti főnévi 3. jelentésből metaforikusan keletkeztek. A határozószói jelentés természetes szófejlődéssel alakulhatott ki egy időmeghatározást jelentő szóból, de esetleg toldalékvesztéssel is létrejöhetett. A napló származékszó önállósodással keletkezett a napló könyv ’napló’, tkp. ’napló könyv’  (1792: Baróti Szabó: KisdedSz.) szószerkezetből; az idegen nyelvű példákhoz vö. ném. Tag ’nap’ : Tagebuch ’napló’; fr. jour ’nap, nappal’ : Journal ’napló; újság, napilap’. A nappal megszilárdult névszóragos alakhoz vö. →éjjel, reggel (→reg) raghalmozásos forma; vö. havonta (< →hő²), hetente (< →hét²) stb.  ⚠  Alapnyelvi örökségként való magyarázata téves.

☞ TESz.; FUM. 2: 153; Benkő: ÁrpSzöv. 287; UEW. 298; EWUng.→ gyász-, gyertyaszentelő, hétköznap, holnap, kis-, más-, mi-, mindszent, nagy-¹, nap-, naplopó, napraforgó, név-, tegnap, ünnep, vasárnap

nap² × A: 1395 k. nap (BesztSzj. 19.) J: ’anyós | Schwiegermutter’

napa × A: 1416 u./¹ napanac (BécsiK. 5); 1575/ Nápa (Assz. E3b) J: ’anyós | Schwiegermutter’

A szócsalád alapja, a nap² valószínűleg örökség az uráli korból. |  ≡  Vog.  (Szo.) ɔ̄nip ’anyós’; osztj.  (Trj.) ŏntəp ’ua.’; finn anoppi ’ua.’; lp.  (norv.) vuone ’ua.’; – ? jur. ŋinab ’a feleség apja, a feleség bátyja’; ? kam. əmbi, əmbə ’após, mostohaapa’; stb. [fgr. ? uráli *anɜ(-ppɜ) ’anyós’].  ⌂  A *-ppɜ (> m. p) névszóképző már az uráli korban a szótőhöz kapcsolódhatott. Az ősmagyarban egy szó eleji a is tapadt hozzá; abból keletkezhetett téves tagolással a nap alak, azáltal, hogy a szó eleji a-t mutató névmásként fogták fel. A toldalék nélküli nap alakváltozat már korán elavult, a birtokos személyjellel ellátott mapam, napad stb. (1508 Napamwal: (OklSz. ip a.); 1416 u./ napadnac: (BécsiK. 4)) alakok azonban nyelvjárási szinten ma is élnek.

A napa származékszó. |  ⌂  A napa a nap-ból keletkezett vagy kicsinyítő képzővel vagy E/3. személyű birtokos személyjellel; vö. →apa, ipa (→ip) stb.

☞ Szinnyei: NyH.; SKES.; TESz. napa a.; EWUng.; MSzFE. napa a.→ anyaUN UEW. № 14