néni A: 1395 k. nenÿ (BesztSzj. 21.); 1405 k. anad vene [ɔ: nene], [-e: birtokos személyjel] (SchlSzj. 207.); 1508 neńet (NádK. 459); 1518 k. neenem (SándK. 22); 1519 k. nienmeinek [ɔ: nienneinek] (DebrK. 186); 1566 nyenimmel, nyenyéddel (NySz.); 1820 nénit (NSz.); 1838 Ninka [sz.] (Tsz.); 1863 nénő (Kriza [szerk.] Vadr. 38); nyj. nëna (ÚMTsz.) J: 1 1395 k. ’nagynéni; idősebb nőrokon | Tante; ältere Verwandte’ (↑); 2 1405 k. ’idősebb nőtestvér | ältere Schwester’ (↑); 3 1799 ’öregasszony; 〈idősebb nő, asszony megszólításaként〉 | alte Frau; 〈als Anrede an eine (ältere) Frau〉’ # (NSz.)
Belső keletkezésű, keletkezésmódja azonban bizonytalan. | ⌂ Valószínűleg játszi szóalkotással létrehozott összetett szó, amely szóismétléssel keletkezhetett a né szóból, amely a →nő² ’nőnemű személy’ alakváltozata. Nem zárható ki azonban, hogy a né szó -e ~ -i kicsinyítő képzős vagy E/3. személyű birtokos személyjeles alakjából jött létre. Ebben az esetben a szó belseji n szervetlen hang, esetleg névszóképző. A szó alaktanilag beilleszkedett a magyar rokonsági nevek rendszerébe. Az n-re végződő változatok a tévesen birtokos személyjelként értelmezett szóvégi e ~ i elhagyása révén keletkeztek. A néne és a néni alakváltozatok jelentésében részleges szóhasadás ment végbe. ⊚ Valószínűleg gyermeknyelvi szó.