négykézláb A: 1528 nég kézlabés (SzékK. 211); 1838 Négykézláb (Tzs.) J: ’egyszerre két kezére és két lábára, es. térdére támaszkodva (áll, jár) | auf allen vieren’ #
Összetett szó. | ⌂ A →négy + kézláb (→kéz) és láb szavakból keletkezett; jelzői alárendeléssel; az összetétel kéz, láb mellérendelő elemei a ’végtag’ fogalmat jelölik, tulajdonképpen azt a körülményt, amikor valaki négykézlábra ereszkedik, azaz mind a négy végtagjával érinti a földet. Hasonló szemlélethez vö. md. (R.) ńiľä k'ätsä-piľksä; ang. on all fours; stb.: ’mind a négyen’. Az alaktanához vö. →épkézláb, mezítláb (→mezítlábbal).