muzulmán A: 1530–1540 buzloman (MonÍrók. 3: 179); 1573 muszulmánok, muszulmányokbul [?✐] (Szalay: ErdPorta 66, 65); 1594 bußorman (Eckhardt: Tel. 60); 1619/ muzulmán (MNy. 74: 511); 1638 musliman (Kakuk: ÉlOsm. 296); 1748 Musurman (NySz.); 1791 Musulmannusok (NSz.); 1792 Muselmánnoknak (NSz.); 1843 muzlemin (NSz.); 1845 müzülmanosan [sz.] (NSz.) J: ‹fn› 1530–1540 ’mohamedán ember | Muslim’ (↑) | ‹mn› 1660–1661/ ’az iszlámmal és híveivel kapcsolatos, rájuk vonatkozó | muslimisch’ (Zrínyi: MM. 2: 175)

moszlim ∆ A: 1628 moszlim [?✐] (MonTME. 4: 78); 1681 mozlim (Kakuk: ÉlOsm. 295); 1837 mozlem (NSz.); 1881 mozelim (NSz.) J: ‹fn› 1628 ’mohamedán ember | Muslim’ (↑) | ‹mn› 1848 ’az iszlámmal és híveivel kapcsolatos, rájuk vonatkozó | muslimisch’ (NSz.)

Vándorszó. |  ≡  Ném. Muselman(n); fr. musulman; szbhv. musliman; or.  (R.) мусульмáн, музульмáн; oszm. müsülman, (R.) musulman, müsülman, musliman; stb.: ’muzulmán’; – vö. még lat.  (k.) musulmanus; – az oszmánban az újperzsa muslimān [többes szám] ’ua.’ szóból ered [< arab muslim ’ua.’] | ném. Moslem, Muslim; ang. Moslem; rom.  (R.) moslim; cseh muslim; oszm. müslim; stb.: ’muzulmán vallású (ember)’. Forrása: arab muslim  (↑).  ⇒⌂  A magyarba különböző nyelvekből került (muzulmán); oszmán és német (moszlim) közvetítéssel.

☞ TESz.; Kakuk: ÉlOsm. 295; EWUng.→ böszörmény